"A számfestéssel kapcsolatos élményeimről és megfigyeléseimről"
Egy kedves, profi vásárlónktól:
"Sziasztok!
Ígértem, hogy részletesen beszámolok a számfestéssel kapcsolatos élményeimről és megfigyeléseimről. Úgy érzem, az oldalon elég hiánypótlónak számít egy részletes beszámoló.
Gyerekkoromtól kezdve vonzódom a festményekhez, az évek hosszú során sikerült egy szép, de nem túl értékes gyűjteményt összeszednem. Régen megfogalmazódott bennem, hogy annyi más ellett, ezt is érdemes lenne kipróbálni, de tapasztalatom szerint rajzolni nem tudok, viszont ismerem a színkeverések és festési technikák módozatait.
Csak tavaly figyeltem fel a számfestésre, mint lehetőségre a laikusok számára. Karácsony előtt sikerült szereznem egyet, buta módon, talán az egyik legnehezebbet vettem meg. 5 napot dolgoztam rajta és csak a leleményemnek köszönhető, hogy nem került kukába és nem vette el végleg a kedvem. Mára kész 3 kép és megrendelés alatt úton van még három. Az alábbi írásomban szeretnék néhány jó tanácsot megosztani veletek.
Kezdésnek ne vegyünk sok apró színből álló képet, ezek rendkívül pepecselősek, sok a hibalehetőség és az utómunka, - amit később kifejtek, - alig fog javítani rajta."
"Több féle módszer létezik, én a három képemen mindhármat megtapasztaltam.
1. színenként festés: egy színt kiválasztunk, és végigmegyünk a képen és az aktuális számot végigfestjük, és így tovább. Hátránya, hogy elsiklunk egy-egy részlet felett, kimarad szám és újra elő kell majd venni a festéket, illetve fennáll a szétkenés veszélye, mikor belekönyökölünk egy még nedves részbe és összemaszatoljuk a képünket.
2. egyik felső sarokban kezdve részletekig menően kifesteni a képet: figyelni kell, hogy a jobb kezes a bal felső sarokban, a balkezes a jobb felsőben kezdjen. Hátránya, hogy így egyszerre kell sok színt használni és mivel a beszáradás veszélye fenn áll, mindenkor vissza kell zárni a festéket 20 percen belül.
3. közpről kifelé, vagy a főtémától kifelé haladva: hamar élmény lesz a festés, mert a főtéma nagyon hamar kiemelkedik, lehet forgatni a képet, de itt is nagy az elmaszatolás veszélye.
Szükséges kellékek a csomagon felül: kéztörlő rongy és papír az ecset törléshez, kis tál kevés vízzel, ebben kell tartani az ecseteket, amíg nem használjuk, aztán használat előtt töröljük szárazra, vízzel nem keverünk festéket, csak ha beszáradás fenyeget. Szemüveg, ha kell, illetve nagyító feltétlen, ugyanis sok helyen rendkívüli pontosságot igényel, vagy sok helyen nagyon aprók a számok, csak 1-2 mm. Fekete alkoholos filcek, különböző vastagságban. És egy vasalódeszka vagy rajztábla, amire érdemes kitűzni. Az előre kifeszítés nem opció, nem túl jó úgy festeni, hogy az ecset nyomásának hatására hajlik a vászon. Én asztalon vízszintesen festek, aki festőállványon szeretne, lelke rajta, de elveszti azt az előnyt, amit a csukló kitámasztása jelent. Ferde vagy függőleges illetve hajlékony vásznon csak laza csuklómozdulatokkal lehet festeni, ezt pedig meghagyom a művészeknek, viszont ők nem is szorulnak az előre megrajzolt és számozott vászonra.
Kezdjük a kellékekkel: az ecsetek jól használhatóak, de gyakran kell mosni és könnyen törnek, ezért érdemes eltenni minden maradék ecsetet (és festéket is) a következő képekhez. Mindig a megfelelő méretűt használjuk, viszont ha a nagyot szeretnénk, előtte a vékonnyal húzzuk ki a széleit még akkor is, ha azt a vonalat később össze szeretnénk mosni, mert a határok majd csak a kész képen jelennek meg, és az már szubjektív, hogy ki hogyan szeretné egyedivé tenni. Ha beszárad egy ecset, csak be kell áztatni vízbe és néhány percen belül újra harcra kész.
Festékek: általában 16-24 tégelyt kap az ember, ezek bőven elegek a kép megfestéséhez hígítás nélkül. Gyakran tesznek más-más számhoz ugyanazt a színt, ez azért van, mert vagy nem lenne elég a képhez egy, vagy pedig felszabdalnak egy darabot a képben, más-más számot adnak a részeknek, aztán gyakorolhat az ember két-három tégelyből. A végén jövünk rá, hogy ez ugyanaz a szín, csak felaprózták, hogy a 3-4 nap biztosan elmenjen vele. Figyelem! Csak a feketének láttam 5 árnyalatát egy palettán belül, tehát a fentiek nem feltétlen helytállók. A régi előző képről megmaradt festékeket csak a végén használjuk fel egyes részek kiemelésére, vagy a színátmenetek megoldására, semmiképpen sem a kép megfestésére.
Kapunk a csomagban egy kis képet, hogy milyennek kell lenni a megfestett képnek. Ez csúnya, és valóban, ilyen lesz a kész képünk. Ezt nézve becsapva érezhetjük magunkat, ezért nyomtassuk ki nagyban és színesben azt a képet, amit a megrendeléskor az oldalon láttunk. Ha ügyesek vagyunk, valahol a két kép közé tudjuk belőni magunkat minőségileg.
Nagyító: minél nagyobb annál jobb, annál kevésbé torzítanak.
Kéztörlő: kézenfekvő, hisz ez maszatos munka.
Papírtörlő: az ecsetet gyakran kell öblíteni és törölni, erre tökéletes, de a túl sok felvitt festéket is óvatosan el lehet távolítani vele. Én szoktam összemosásra is használni, az átmenetre felviszek egy átmeneti vagy kevert színt, és a papírtörlővel visszatörlöm, vagy szétkenem attól függően, hogy sokra vagy kevésre van szükség.
Alkoholos filcek: egyszerűen vannak olyan vonalak az eredeti festményen, amelyeket a megrajzolton technikailag megoldhatatlan megjeleníteni, és erre akkor jövünk rá, ha kész, meg van minden szám festve. Pl. egy hajó kötélzete. Ekkor veszem elő a filcet és berajzolom a hiányzó részeket, meghúzok néhány kontúrt, amitől jelentősen megnő a képünk élvezeti értéke.
A színek minél világosabbak, annál kevésbé takarnak, többször is vissza lehet menni száradás után ugyanazzal a színnel, hogy elfedje a számot és a vonalat. Érdemes a sötét kontúrszínnel, indulni, segít hamar tájékozódni a képen. Érdemes kétóránként megállni fél órát és mást csinálni, egyrészt egészségügyileg nem árt, másrészt ezalatt megszárad a képünk és nem áll fenn az elmaszatolódás veszélye. A festéket mindig zárjuk vissza, ha áttértünk más színre, vagy túl lassan haladunk, nehogy beszáradjon. A festékes tégelyek nehezen nyílnak, de nehezen is záródnak, kattanásig kell nyomni, mert kifolyhat vagy beszáradhat főleg ha csak napok, hetek múltán vesszük elő újra.
Végül vegyük számba az utómunkákat, amelyeket már érintőlegesen említettem. Mikor megfestettük az összes számot és összevetjük az eredetivel, ami a honlapon van, jelentős színbeli és kontúrbeli különbségeket fedezhetünk fel. Nem olyan a felhő, a tenger, nem lehet észrevenni az átmenetet a színek közt, viszont amit mi festettünk ott csúnya. Figyeljük meg, hogy a festő milyen kézmozdulatokkal és milyen technikával oldotta ezt meg és próbáljuk leutánozni. Színátmenet lehet egy átmeneti szín, vagy a két szín óvatos, lehetőleg csíkos keveréke, vagy csak az egyik szín felhasználásával. Én fel szoktam kenni az átmenet helyére és szétkenem ecsettel vagy papírtörlővel. Itt már lehet vizet is használni. Ilyenkor elő vehetjük a színpalettában nem szereplő régi festékeinket is és adhatunk a naplementének egy vörösesebb árnyalatot, mint ami meg van adva. Pl. a legritkább szín a fehér, szinte egyik képhez sem adnak, mégis, egy pajkos felhőt vagy a tenger tajtékát, ahogy megtörik a hajó ormán, erősen megdobja.
A festékkel érdemes jóval túlmenni a végső vonalakon, amennyiben csak fakeretre feszítjük a képet és így akasztjuk a falra, hasonló színekkel körben kívülről is körbefestem, így sokkal esztétikusabb.
Jó festegetést!
Molnár János"